Konyakmeggy házilag

Mint már említettem ebben a hónapban én szervezem a SAD! aktuális fordulóját, melynek témája a "Nagyi Titka". Ennek megfelelően mindenképpen valami klasszikus bonbonnal akartam előrukkolni, választásom végül a konyakmeggyre esett és nem véletlenül. Nagymamám egyik kedvenc édessége a konyakmeggy volt. Az első helyet a Merci csokoládé foglalta el, amit nagymamám nemes egyszerűséggel csak "merci"-nek hívott, így fonetikusan. Emlékszem mindig félretette (értsd.: eldugta) a kedvenceit, nekem csak azokat adta oda amiket ő nem annyira szeretett. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy elkezdtem saját készítésű bonbonokat gyártani itthon. De sajnos ő ezt már ne érhette meg, pedig biztosan nagyon örült volna az új hobbimnak. Egyébként a nagymamám nagyon jól tudott sütni, fiatalabb korában névnapokra rendszeresen elkészített vagy hatféle tortát, hihetetlen hogy volt erre energiája. Én is tőle tanultam meg sütni, egyik legkedvesebb emlékem vele kapcsolatban az, amikor együtt készítettük karácsonyra a bejglit, a vágott mézest és a pozsonyi kiflit. Eredetileg úgy terveztem, hogy a bonbon mellé készítek még egy családi klasszikusnak számító József-tortát is minitorta kivitelben, de megvallom őszintén erre már nem jutott időm itt a nagy vizsgaidőszaki hajtásban, de ami késik, nem múlik. Visszatérve a konyakmeggyre, szerintem ez egy olyan bonbon, amit így vagy úgy, de mindenki szeret, és mindenkinek vannak konyakmeggyel kapcsolatos kellemes gyermekkori emlékei. 

A konyakmeggy elengedhetetlen hozzávalója a konyakban áztatott meggy. Nem nagy dolog elkészíteni. Én általában fagyasztott magozott meggyet szoktam használni hozzá, de persze az lenne a legjobb, ha nyáron tenném el a friss meggyet, de megmondom őszintén, hogy nem tudok annyit eltenni nyáron, hogy az egész évre elég legyen, úgyhogy trükközni kell. A meggyet, ha fagyasztott, nem kell kiengedni, csak beleteszem egy akkora befőttes üvegbe, amibe pont belefér, és felöntöm konyakkal. A meggyet két hónapig szoktam a kamrapolcon pihentetni, ezalatt a meggy szépen megszívja magát konyakkal. Arra azért érdemes figyelni, hogy kisebb szemű meggyeket érdemes csak eltenni, hiszen az óriási szemek nem fognak beleférni a formába. 

A konyakmeggy másik fontos hozzávalója az Eszterházy fondant. Ez nem az a fondant, amivel tortákat szoktak burkolni, hanem az, amivel a minyonokat szokták áthúzni. Én eddig két formában láttam cukrászati boltokban, van olyan, amit por állagban árulnak és nekünk kell otthon feloldani (én ezt jobban szeretem, mert így több konyak kerül a bonbonba, hiszen csak konyakkal szoktam feloldani), és van olyan is amit készen formában árulnak egy kilós vödörben kimérve. Néezzük is akkor a receptet!

Hozzávalók (24 db-hoz):

- 380g étcsokoládé (az én formámmal 15g-os bonbonokat lehet készíteni, ami elég nagy, a csokoládé mennyisége formafüggő)

- 24 kisebb szem konyakban eltett meggy

- 3-4 ek. fondant

Elkészítés:

1. A csokoládét temperálom, és kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 

2. A meggyszemeket kiszedem az üvegből és papírtörlőn egy kicsit felitatom őket. Minden mélyedésbe teszek egy szem meggyet.

3. A fondanthoz (por állagú) teszek pár kanálnyit a meggyes konyakból. Tényleg óvatosan kell adagolni, mert az sem jó, ha túl sűrű, de az sem jó, ha túl híg, olyannak kell lennie, mint egy sűrű ragasztónak, vagy mint a majonéznek. Ha ezzel megvagyok, kiskanállal a meggyszemek tetejére adagolok egy kevés fondantot. A fondant nagyon gyorsan meg fog kötni, nem kell külön pihentetni a formát.

4. Gyorsan megtemperálom a maradék csokoládét és lezárom vele a bonbonformát. Ennél a bonbonnál különösen nagyon kell figyelni erre a lépésre, hiszen, ha nincs lezárva a bonbon, akkor a konyak elkezd majd szivárogni. De ha egy kicsit szivárog, az még nem nagy tragédia, ha a formából való kifordítás után nyomban fóliába csomagoljuk őket, akkor még megmenthetőek. 

5. A konyakmeggynek legalább egy hétig szobahőmérsékleten kell állni, hogy a konyak fel tudja oldani a fondant. De az sem baj, ha tovább áll, hiszen nem romlik meg.