Fahéjas roppanós bonbon amaretto likőrrel

Még a nyáron vettem azt az igazán különleges fahéj ízesítésű Simon Coll étcsokoládét Kecskeméten. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy vajon mivel lenne érdemes párosítani ezt a különleges csokoládét, és végül beugrott, hogy a fahéj és a mandula nagyon jól harmonizálnak egymással. A mandulás ízvilágot egy kis amaretto likőrrel és pár szem amaretti keksszel valósítottam meg. Nekem nagyon ízlett ez a bonbon, kifejezetten tetszett benne az amaretti keksz robogóssága, amit úgy sikerült elérnem, hogy a jól megszokott tejszín alapú ganache helyett vajas ganachet készítettem, aminek kevesebb a nedvességtartalma, így nem áztatta el a kekszet.

Hozzávalók:

- 200 g fahéjas Simon Coll étcsokoládé a burokhoz

- 4-5 db kisebb amaretti keksz
- 50 g fahéjas Simon Coll étcsokoládé
- 50 g puha vaj
- 1 ek amaretto likőr
- pár csepp mandulaaroma, fahéjolaj

Elkészítés:

1. A bonbonok töltelékével kezdem. A csokoládét megolvasztom és temperálom, majd három-négy részletben hozzákeverem a puha vajat . Ezután a likőrt és az ízesítőket is belekeverem a ganacheba. A tölteléket habzsákba kanalazom és félreteszem.

2. Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 

3. A bonbonforma mélyedéseibe egy keveséske összetördelt amaretti kekszet teszek. A tölteléket beletöltöm a mélyedésekbe, vigyázva, hogy hagyjak helyet a lezáráshoz is. A formát hűtőbe rakom, amíg a ganache megbőrösödik. 

4. A maradék étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd letalpalom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Konyakos kávés bonbon

Ezt a bonbonformát nemrég rendeltem az angol Amazonról. Teljesen beleszerettem, szerintem annyira szép, és ugye bonbonformából sosem elég (bár már lassan kitúrnak a saját konyhámból.). Egy nagyon egyszerűen elkészíthető étcsokoládés ganache alapú töltelékkel avattam fel, amibe jócskán került konyak és persze a kávét sem tudtam kihagyni a történetből, így az is került bele. 

Hozzávalók (18 db-hoz): 

- 280 g étcsokoládé a burokhoz

- 90 g étcsokoládé

- 60 g tejszín

- 30 g konyak

- 2 tk kávékivonat vagy helyette jó erősre főzött presszó kávé

- 1 tk méz

- 1 tk puha vaj 

Elkészítés:

1. A ganachehoz félig megolvasztom a csokoládét. Egy külön edényben megmelegítem a mézet és a tejszínt, majd apránként a csokoládéhoz keverem, végül hozzáadom a szobahőmérsékletű vajat is. Az ízesítőket csak a legvégén adagolom hozzá a ganachehoz ízlés szerinti mennyiségben. A tölteléket kihűtöm és habzsákba kanalazom.

2. A csokoládét temperálom és kiöntöm vele a bonbonformát. Hűtőbe teszem a formát, amíg a csoki megdermed.

3. A tölteléket beleadagolom a forma mélyedéseibe, hagyok helyet a lezáráshoz is. Hűtöbe rakom a formát, amíg a töltelék megbőrösödik.

4. A megmaradt csokoládét újratemperálom és lezárom vele bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Kávés kardamomos macaron

Még a szülinapomra készült ez az extrém módon kávés macaron. Duplán is kávés, hiszen a ganache tejszín helyett kávéval készült, valamint a macaronok héjába is került egy kevés instant kávé. A díszítéshez kevés gél állagú ételfestéket oldottam fel egy kanálnyi alkoholban, és ecsettel díszítettem a macaronok héját. Úgy érzem, hogy végre sikerült belerázódnom a macaron sütésbe, persze a is lehet, hogy most kiabáltam el...

Hozzávalók (15 db-hoz):

- 50 g porcukor

- 50 g mandulaliszt

- 2 g (kb 1 tk) étkezési keményítő

- 5 g porrá őrölt instant kávé

- 17 g szobahőmérsékletű tojásfehérje

- 50 g kristálycukor

- 21 g víz

- 17 g szobahőmérsékletű tojásfehérje

Díszítés: 

- barna színű ételfesték gél

- alkohol

Töltelék:

- 100 g étcsokoládé (70 %-os)

- 50 ml erős kávé

- 60 g szobahőmérsékletű vaj

- 1 tk kardamom

Eszközök: 

- nagy fém tál, kis fém tál, spatula, habkártya, maghőmérő, gyorsforraló, habzsák, kb 1/2 cm átmérőjű sima habzsákba való cső, Silpat/sötőpapír

Elkészítés: 

1. Először is előkészítem a hozzávalókat. A mandulát, a keményítőt,a porcukrot és a kávét robotgépben pár másodperc alatt összedolgozom. Többször átszitálom egy nagyobb fém tálba. Egy kisebb fém tálba kimérem a 17 g tojásfehérjét, egy kis pohárba a másik 17 g tojásfehérjét, mindkettőt félreteszem. Egy kis lábosba, gyorsforralóba kimérek 50 g cukrot és 21 g vizet. 

2. A cukrot a vízzel a tűzhely közepes fokozatán összemelegítem, amíg a cukor elolvad, közben folyamatosan kevergetem. Ezután feljebb veszem a hőmérsékletet a maximumra és felforralom a cukorszirupot. Amikor eléri a 110 fokot elkezdem felverni közepes fokozaton a 17 g tojásfehérjét. 120 fokig melegítem a cukorszirupot, ekkor gyorsan leveszem a tűzről és vékony sugárban a tojásfehérjéhez keverem (félreértés ne essék, a tojásfehérjét kézi mixerrel keverem közben). Addig verem a tojásfehérjét, amíg kb 40 fokosra nem hűl, végül hozzáadom az ételfestéket is. 

3. A 17 g tojásfehérjét egy habkártyával belekeverem a mandulás porcukorba. Jól el kell dolgozni. Ezután a tojáshab 1/3-át is hozzákeverem szilikon spatulával. Végül a maradék tojásfehérjét is belekeverem a tésztába. Fontos, hogy nem szabad túlkeverni a tésztát. Persze az sem jó, ha nincs eléggé kikeverve. Azt szokták mondani, hogy a masszának lávaszerűen kell lefolynia a spatuláról. Hát én még nem láttam lávát, nem tudom milyen. Tehát akkor lesz jó a tészta állaga, ha a spatulát felemelve a lefolyó massza szépen lassan beleolvad a tálban maradt masszába. 

4. Egy alumínium sütőtepsit megfordítok és ráhelyezek egy sütőpapírt. A masszát sima csöves habzsákba töltöm, a sütőpapírra kis gömböcskéket nyomok belőle (a habzsákot egyenesen, függőlegesen tartom). Picit csúcsos lesz a tészta, de ha jól kevertük ki, akkor ez pár másodperc alatt el fog tűnni. Ezután a tepsit pár határozott mozdulattal a munkapulthoz ütögetem, hogy a légbuborékok távozzanak. 

5. A macaronokat fél-egy órát pihentetem száraz helyen, amíg a tetejük megbőrösödik. A sütőt és 170 fokra előmelegítem (alsó-felső sütés). A macaronokat 7 percig sütöm, majd letakarom őket alufóliával, hogy ne égjenek meg és még 4 percig szárítom a makikat.

6. A kész makaronokat teljesen kihűtöm, majd leemelem őket a sütőpapírról (könnyen le kell jönniük). 

7. A ganachehoz a kávét felforralom, kissé visszahűtöm és az apróra tört csokira öntöm, Szép simára keverem, végül a puha és a kardamomot vajat is hozzáadom. 30 percet hagyom állni a munkapulton, végül habzsákba kanalazom és összetapasztom vele a macaronokat. 

8. A kész macaronokat egy éjszakára hűtőbe helyezem egy jól záródó tupper edényben. Másnap fogyasztható. A díszítéshez az ételfestéket egy kevéske alkohollal összekeverem és egy ecset segítségével csíkot húzok a makik tetejére, az alkohol pár másodperc alatt el fog illanni. 

Mogyoróvajas karamellás bonbon

Alapvetően nem rajongok annyira a mogyoróvajért, mert önmagában túl tömény, de a múltkor elcsábultam, és vettem egy üveggel. Persze utána rögtön elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen bonbont tudnék belőle készíteni. Egyszer csak beugrott, hogy mi lenne ha karamellizált fehércsokoládéval kombinálnám a mogyoróvajat? Kipróbáltam és nagyon bejött. Hogy ne legyen annyira édes a bonbon étcsokoládés burokba töltöttem a krémet. Újabban ez a kedvenc bonbonom!

Hozzávalók (24 db-hoz): 

- 250 g étcsokoládé a burokhoz

- 2-3 kocka karamellizált fehércsokoládé a díszítéshez

- 80 g karamellizált fehércsokoládé

- egy csipet só

- 100 g mogyoróvaj

 Elkészítés:

1. Először a tölteléket készítem el. A karamellizált fehércsokoládét megolvasztom és hozzákeverem a mogyoróvajat. Habzsákba töltöm és félreteszem. 

2. A bonbonforma díszítéséhez a karamellizált fehércsokoládét temperálom és gumikesztyűbe bújtatott ujjakkal összemaszatolom a mélyedéseket. Megvárom, hogy a csokoládé megdermedjen a formában.

3. Az étcsokoládét temperálom, és kiöntöm vele a bonbonformát. A formát hűtőbe teszem, hogy a burok megszilárduljon. 

4. A tölteléket habzsák segítségével beletöltöm a forma mélyedéseibe, hagyok helyet a lezáráshoz, végül a formát hűtőbe teszem 30 percre.

5. A maradék étcsokoládét temperálom és lezárom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából. 

Főzött diókrémes szilvalekváros bonbon tejcsokoládé burokban

Valami igazán őszi ízvilágú bonbont szerettem volna alkotni, így született meg ez a mostani recept is. Egy rétegnyi finom házi szilvalekvár és egy rétegnyi enyhén roppanós főzött diókrém. Én most tejcsokoládé burokba rejtettem a tölteléket, de legközelebb ki fogom próbálni egy kevésbé kesernyés ízvilágú étcsokoládéval is. A képeken szereplő réz tálkára nyáron sikerült szert tennem a Tel Aviv-i ócskapiacon, kicsit kifényesítettem itthon, az én konyhámban szinte új életre kelt. 

Hozzávalók (24 db-hoz):

- 250 g tejcsokoládé a burokhoz

Töltelék: 

- pár ek főzött diókrém

- pár tk szilvalekvár

 Diókrém:
- 1 marék dió
- 2 ek cukor
- 100 g tejszín
- e tk puha vaj

Elkészítés:

1. A diókrém elkészítésével kezdem. A diót konyhai aprítóban a cukorral együtt durvára őrlöm, majd egy teflonserpenyőbe teszem, és alacsony lángon folyamatosan kevergetve addig pirítom a diót, amíg a cukor egy kicsit karamellizálódik. Ezután apránként hozzáadagolom a tejszínt, pár percig főzöm a keveréket. A tűzről lehúzva belekeverem a  vajat is, majd szobahőmérsékletűre hűtöm.  

2. A tejcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 

3. Egy picike szilvalekvárt kanalazok a forma mélyedéseibe. Ezután a diós tölteléket is beletöltöm a mélyedésekbe, vigyázva, hogy hagyjak helyet a lezáráshoz is. A töltést egy kiskanállal érdemes végezni, a diós tölteléket az ujjbegyemmel egyengettem el.  A formát hűtőbe rakom, amíg a diós krém megszilárdul egy kicsit. 

4. A maradék tejcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd letalpalom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Mogador bonbon

Ezt a bonbont már számtalanszor készítettem, az egyik kedvencem. A recept eredetileg Pierre Hermé-től származik, aki amellett, hogy az egyik leghíresebb cukrász a Földön, valószínűleg az első ember, aki rájött arra, hogy milyen jó ötlet párosítani a kellemesen fanyar maracuját a krémesen lágy tejcsokoládéval. Bár eredetileg macaron töltelékként vált ismertté ez a recept, szerintem bonbonban is megállja a helyét. (azért a közeljövőben tervezek egy mogador macaron projektet is) A recepettel először Praliné Paradicsomnál találkoztam pár éve, és ugye ami Zsuzsi blogjára felkerül, az csak jó lehet, ezért mindenkit arra bíztatok, hogy próbálja ki ezt a receptet. Ha nincs is kedvetek bonbont készíteni, a tölteléket azért csináljátok meg, mert komolyan mondom egy egyszerű piskótára öntve is fergeteges gasztronómiai élmény lesz. 

Hozzávalók (24 db-hoz): 

Díszítés: 

- 1 tk kakaóvaj pasztilla + egy késhegynyi kurkuma

- 1 tk kakaóvaj pasztilla + egy késhegynyi narancssárga por állagú ételfesték

- aranyszínű lüszter

Burok: 

- 250 g étcsokoládé

Ganache (recept innen, kicsit átdolgozva): 

- 55 g maracuja püré

- 90 g tejcsokoládé

- 20 g puha vaj

- 9 g glükózszirup/méz

Elkészítés: 

1. A díszítéshez a kakaóvajat temperálom, majd belekeverem az ételfestéket, egy ecset segítségével  absztrakt mintát festek a bonbonforma belső mélyedéseibe. A műveletet megismétlem a kurkumás kakaóvajjal is.  

2. A bonbonok töltelékével folytatom. Ehhez a maracuja pürét a mézzel felforralom, majd egy kissé visszahűtöm. A tejcsokoládét megolvasztom, majd három-négy részletben hozzákeverem az édesített maracujapürét. Ezután a vajat is belekeverem a ganacheba. A töltelékat habzsákba kanalazom és félreteszem. 

3. Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 

4. A tölteléket beletöltöm a mélyedésekbe, vigyázva, hogy hagyjak helyet a lezáráshoz is. A formát hűtőbe rakom, amíg a ganache megbőrösödik. 

5. A maradék étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd letalpalom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából. Végül egy kevés lüszterporral dekorálom őket. 

Tripla feketeribizli bonbon

Imádom a feketeribizlit! Sajnos frissen eddig még soha sem sikerült vennem a piacon, egy pár maroknyit szoktam összeszedegetni nyáron az erdőben, de az el is szokott fogyni menet közben. Ezért ebben a bonbonban nem használtam friss gyümölcsöt, viszont háromszor is megjelenik a receptben a feketeribizli valamilyen formában. Először is a burokban. A fehércsokoládéhoz, amivel kiöntöttem a formákat, liofilizált feketeribizli port kevertem. A töltelék első rétegét egy nagyon jó minőségű feketeribizli lekvár adja, és végül, de nem utolsó sorban, az étcsokoládés ganache töltelékbe került egy kis Creme de Cassis likőr is. Nagyon meg voltam elégedve ezzel a bonbonnal, mert remekül harmonizáltak benne az ízek. Annyit mondok, érdemes kipróbálni!

Hozzávalók (15 db-hoz):

Burok:
- 200 g fehércsokoládé
- 3 tk őrölt liofilizált feketeribizli

Töltelék:
- 2-3 ek feketeribizli lekvár
- 50 g étcsokoládé
- 40 g tejszín
- 10 g Creme de Cassis likőr
- 1 tk puha vaj

Elkészítés:

1. A fehércsokoládét megolvasztom és temperálom, belekeverem a feketeribizli port majd kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul.

2. A bonbonok töltelékével folytatom. A tejszínt felforralom és egy kicsit hagyom hűlni. Az étcsokoládét megolvasztom, majd három-négy részletben hozzákeverem a tejszínt. Ezután a puha vajat is beleforgatom a ganacheba, végül hozzáadom a likőrt is. 

3. Következik a bonbonok betöltése. Először minden egyes mélyedésbe kanalazom egy kevéske feketeribizli lekvárt, nagyjából a forma harmadáig. A ganachet beletöltöm egy habzsákba, majd a mélyedésekbe adagolom, vigyázva, hogy hagyjak helyet a lezáráshoz is. A formát hűtőbe rakom, amíg a ganache megbőrösödik. 

4. A maradék fehércsokoládét megolvasztom és temperálom, majd letalpalom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.